Erre jártunk.
Merre kell menni? Gábor - a túravezetőnk - és Tibor konzultál a GPS-el.
Lengyel táj motorokkal. Itt még szépek, tiszták és konszolidáltak vagyunk. Lesz ez majd másképp.
Fehéroroszországi szállásunk Kobrynban: a Belarusz hotel.
Szocreál, de tiszta és rendezett, ez volt a benyomásom Fehéroroszországról.
Reggeli málházás esőben. Az első héten az eső hol pár órára, hol egész napra a nyomunkba szegődött.
A hátunk mögött Belarusz, a nyírfákkal és fenyőkkel tűzdelt hosszú egyenesek országa ...
... előttünk a nagy medve, Oroszország.
Marhanyelv sajtszósszal öntöttvasedényben, tűzforrón tálalva a brjanszki szállásunkon ...
... a Vladimir Plaza-ban.
Dóri és András.
A motorok farkasszemet néznek a brjanszki háborús emlékművel és Gáborral, a túravezetővel aki minket fényképez az út túloldaláról.
Brjanszk a BAZ katonai teherautógyár székhelye. Itt gyártják például az orosz szárazföldi rakétahaderő hordozóteherautóit is.
Az orosz autósok amikor meglátták a csoportunkat intenzív dudálással fejezték ki a tetszésüket, főleg ha ilyen szépen felsorakoztunk.
Orosz bigfoot a platóján egy trágyaszoróval.
A legjobb szállásunk Voronyezsben volt a Petrovszkij Passage hotelben.
I. Péter szobra a szálloda előtt.
Hagymakupolák
Úgy látszik ma is esni fog.
Az orosz postás boldogan pózolt az autójával egy fényképhez.
Egyszerű, de nagyszerű szoba Szaratovban ...
... 12. emeleti kilátással a városra és a Volgára.
Gagarin Szaratovban tanult amikor beiratkozott a helyi amatőr repülőklubba. Innen vezetett az útja a katonaságba, majd az űrprogramba.
Gábor nem nagyon engedett minket ebédelni, ellenben a vacsoráink bőségesek voltak.
Szaratovi szállodánk: a Slovakia.
Egész napos eső után a motor kezdi elveszíteni a szalon állapotát. És lesz ez ennél cifrább is .
Orosz standard.
Pihenő és útvonal tanulmányozás az orosz-kazah határ közelében. Odabenn nagyon finom, frissen sült lekváros fánkot ettünk.
Emil megtartja a motort a benzinkút papucsos tündére alatt.
Elhagyjuk Oroszországot és máris jönnek a kiváló minőségű kátyúkkal bőségesen megszórt kazah utak. Ide T34-es tank kell.
A kazah beléptetés nagyjából 2 órát tartott. Csináltam pár képet a kerítésen túl is, de azt egy szemfüles katona kitöröltette velem miközben folyamatosan valamilyen büntetésről beszélt.
Uralszkban Tiborral egy helyi sör melett tanulmányozzuk az étlapot, de nem értünk belőle semmit sem.
A felszolgáló nem beszél idegen nyelveket, de Misi orosz tudása megoldja a helyzetet.
1. szerelés. A határtól Uralszkig tartó útförmedvény Misi motorjából kirázott pár csavart. Ezeket pótoljuk gyorsbilinccsel.
Aktobeban a bázisunk a Sultan szálloda volt, ahol ...
... harcosokat ...
... és vágtató lovasokat ábrázoló reliefekben lehet gyönyörködni ...
... és ahol aranyozott a vizesblokk (na jó csak olyan mintha).
Bárányhús vacsora. És ha már lúd legyen kövér, ittunk hozzá kumiszt is. Rettenetes volt az íze: mintha aludt tejet kevertek volna össze káposztalével.
Ő kérés nélkül is felült a motorra, villantott egy széles mosolyt és kérte a fényképet.
A helyi diktátor, Nurszultan Nazarbaev az aktobei újságban.
Elhagyjuk az Ural vonalát. A tábla innenső oldalán még Európában vagyunk, de utána már Ázsia következik!
Ők is motorostúrára mennek?
Az útmenti vendéglő tulajdonosai felismerték Gábort, aki 2 évvel korábban már járt itt és együtt énekelte a tulajjal Alla Pugacsova egyik számát.
Víz sem közel, sem távol; ki tudja mit keres itt ez a hajó?
Társadalmi munkát végző nők az egyik benzinkútnál. A baloldalival egész jól szót értettünk németül.
Egy közös fotó után email cím csere következik.
A jobboldali fickó orosz katona volt Magyrországon a 80-as években.
Kézmosó alkalmatosság I.
Rend a lelke mindennek.
Nem hivatalos tankolás az útszéli kávézóban.
Ezen a hágón még havat találtunk. Fáztunk is cudarul. A hideg mellé ráadásként kitartó, 40 km/h-ás szembeszél társult.
Aral már belátható távolságban van.
Végtelen I.
Emil a felezővonalon.
Első találkozásunk a tevékkel.
Arali srácok.
Szocreál csendélet két fűtőtesttel. Ebben a Arali szállodában végül mégsem vettünk ki szobát ...
... találtunk helyette jobbat az állomás mellett. Hárman egy szobában, vizesblokk a folyosó végén, vonatfütty óránként :-)
Motorok Aral főterén.
Készül a vacsoránk ...
... a csirke saslik.
Aral valaha virágzó halászváros volt az azonos nevű tó partján. Mára a tó töredékére zsugorodott és a város tengődik.
Halászhajó legénysége az 50-es évekből.
Fish and chips :-)
Kézmosó alkalmatosság II.
2. szerelés. Ezúttal Emil motorján az injektorhoz vezető benzincső szabadult el.
Fog ez menni, mondja Gábor és igaza volt.
A megbeszéltek szerint a bajkonuri motorosklub elnöke, Vologya ...
... és az egyik klubtag, vártak ránk a város határában és körbekísértek.
Bajkonurt - mivel már nem belföldön van és sok vita folyik a bérleti díjról - 2050-ig be fogják zárni. Helyette új űrkikötő épül Vosztocsnijban az orosz távolkeleten.
Rakéta és motor.
Vologya mellén a nagy kerek klubjelvény nagyon tetszett, mondtam is neki, hogy ocsen kraszivo.
Meglepetésemre miután elváltunk utánamküldetett a társával egy jelvényt, aminek igencsak megörültem.
Hatalmas, égre irányított rádióteleszkópok.
Itt még a szemetes is rakétából van.
Az orosz űrprogram emblémája.
A bajkonuriak motorjai.
András készül az űrprogramba való felvételre. Ahogy elnézem sikerülni fog neki :-)
Bajkonuri mecset.
Kalasnyikovodka
Hétvégi óázis. Ide járnak ki a helyiek fürdeni, saslikot sütni, pihenni.
Vallási kegyhely az út mentén.
Elég randa állat ez a teve.
Ízlésficamos lámpás, órás dísz egy Arali vendéglőben.
Kisbolt felhozatala az arali vonatállomáson. Van itt minden!
A megfigyelő.
3. szerelés. Fékbetétcsere Emil motorján.
Az eső és a rossz út kombinációja miatt - ezúttal okosan - úgy döntöttünk, hogy ebben az UAZ-ban utazunk a sivatag hajóihoz. Hatan a söfőrrel a kabinban, ketten a platón. 60 kilométert majd' 3 óra alatt tettünk meg.
Űrhajósaink felszállásra készülnek :-)
Itt elakadtunk a sárban, de a kazah sofőr gyorsan orvosolta a helyzetet.
Ahol a horizont vonala húzodik pár évtizede még víz hullámzott.
Űrhajósaink és a kísérő személyzetük az ismeretlen jövőt kémlelik.
Költségmegszorítások miatt a két űrhajósnak csak egy pár kesztyű jutott.
A sztyeppe hajói I.
Grafitti I.
A sztyeppe hajói II.
Grafitti II.
A sztyeppe hajói III.
Grafitti III.
Megérkeztünk!
Kapitány a hídon I.
Tankolás a sztyeppén. A kanna két helyen is lyukas volt és mire a tó medréhez értünk a nafta negyede - aminek litere itt csak 100Ft - kilöttyent. Ettől az űrhajósaink narkózisban részesültek :-)
A távolban jól látszom én, és ami érdekesebb: a valamikori partvonal.
Víz nélkül, földbe süllyedve.
Volt egyszer hol nem volt.
Kapitány a hídon II.
Űrhajósunk a kabinban melegedve készül a platón való utazás további viszonttagságaira.
Grafitti IV.
Szárított hal újságpapíron tálalva.
Saláta gazdagon.
Esti élménybeszámoló. A résztvevők: Dóri, András, Emil, Misi, Cece, Tibor ...
... és Gábor a túravezetőnk.
Motorsor I.
Motorsor II.
Végtelen II.
Alulnézet
Kazah-magyar barátság.
Benzinkútas lány Shalkarban.
Ha megnövök motoros leszek!
A motorra ülés lehetőségének nehéz ellenállni, még akkor is ha fénykép készítés az ára.
Lovas sztyeppei pásztor.
Estünk, keltünk a Shalkarból Kandyagashba vezető csodás útszakaszon (© Fenyvesi András).
A motor nagyon jól bírja, a motoros már csak önmaga árnyéka :-)
Tökig sárosan.
Misi a falusiak gyűrűjében.
Kis bolt, helyi nevén "magazin" büszke tulajdonosa.
Túléltünk 200 kilométer rettenetes földúton való motorozást megspékelve egy a sztyeppén, sátorban töltött, szúnyogokkal gazdagon tálalat éjszakával!
Ebben az útmenti kamionos étkezdében asztalhoz is lehet ülni, vagy a cipő levétele után a pódiumra is le lehet heveredni enni és pihenni.
Kézmosó alkalmatosság III.
Tájkép csata után. Kimostam a felszerelésből a sarat.
Kiadós vacsora ...
... a Bukhara étteremben, Aktobeban.
Orosz rubelek és ...
... kazah tengék.
Kazah autópálya matrica :-)
4. szerelés. Valahol bekaptam egy kis defektet, de nem találtam meg a lyukat. Innentől kezdve minden nap reggel gumifújással kezdtem.
Tadzsik származású, szovjet kötődésű német állampolgárságú motorossal találkoztunk.
A járgány vadiúj, a konstrukció 50 éves.
A BMWMTM mellényében feszítek.
Kézmosó alkalmatosság IV.
Egy újabb kamionos étkezde ...
.... ahol nagyon finom volt a kaja ...
... és a szakácsnőt ráültettük a motorra.
A szállodánk Atyrauban (Hello guys!).
Atyrau by night I.
Fariza, a kazah költőfejedelem szobra.
Atyrau by night II.
Atyrau by night III.
Az utcákon nincs vízelvezetés.
Elegáns és finom saslik.
Temető kazah módra. A sírhantot körbeépítik. A szegényebbje csak 4 fallal, a módósabbja tetőt és díszt is szerkeszt rá.
A kazah-orosz határ közelében újabb borzalmas útszakasz és a zsírdisznó várt ránk. Ez utóbbi egy kazah rendőr volt aki meg akart büntetni mert átmentünk a határszakaszba eső faluján. Úgy tűnik ez törvénybe ütköző cselekedet. Végül az asztanai konzulátus kisegített minket a bajból.
Útmenti csárda, baloldalt a budival.
Orosz táj Asztrahán környékén.
Emil választotta ki emberarcú szállodánkat ...
... az asztraháni Grand Hotelt.
Naplemente a Volgán I.
Naplemente a Volgán II.
Pobeda = Győzelem
Az asztraháni Kremlin ...
... kimondottan szép épületeggyüttes.
Sokan hozzák ki a gyermekeket Győzelem napi emlékezésre.
A vörös csillag itt még menő.
Groteszk I.
Díszfelvonulás lesz gyalog ...
... és lovon.
Habcsók homlokzat.
5. szerelés. Misi motorján a felütést csak részlegesen orvosolta nagykalapáccsal egy gumis Asztrahánban. Azt külön kellett kérni, hogy a kalapács és a felni közé hadd kerüljön egy fadarab is.
Lassú pusztulás.
Régi faházak ...
... Asztrahánban a Volga partja mellett.
Motoros a Volga partján. Megfeleztünk egy müzlit, ő beszélt, én nem értettem, de azért jó barátságban és sűrű kézrázással váltunk el.
Emil végig hiányolta Gábornál a déli pihenőt. Jobb híján így pótolta.
Gábor Alekszejjel és ...
... és Szvetlánával. Volgográd bejáratánál futottunk össze velük. Egy hétvégi halászat után Asztrahánból tértek haza Moszkvába.
Kötelező csoportkép.
A II. Világhábórús múzeum Volgográdban.
Így nézett ki egész Volgográd a háború végén.
Egy T34-es.
Május 9-e a Győzelem napja. Ekkor ünneplik az oroszok a németek felett aratott győzelmet.
György szalag. Azt hittük egyszerűen csak Győzelem napi jel akárcsak nálunk a kokárda. Mint kiderült a Krím félsziget orosz annektálásának is a jelképe. Ukrajnában való belépés előtt feltétlenül eltávolítandó!
Az ukáz amivel hős várossá nyilvánították Volgográdot.
Összefutottunk egy orosz biker bandával ...
... amelyiknek a főnöke egy Zsiguli autó motorjára épített saját készítésű trikeot hajtott.
A Mamaev Kurgan ...
... gigantikus emlékműegyüttese Volgográd felett.
Díszőrség váltás.
Volgográdban Sztálinnak még mindig van múzeuma.
Találkozásom az orosz katonának álcázott pincérnővel.
A múzeum melleti szállodában is Sztálin fogadott ...
... és egy mosolygós recepciós.
Múzeum, étterem és egyben a szállodánk is Volgográdban.
Gábor elmerül a telefonjában, fölötte II. Világháborús relikviák.
Megint fújom.
Mi Kazahsztánból jöttünk, ők ketten pedig oda tartottak Moszkvából.
Hősök fala I.
Hősök fala II.
Hangyák az óriás tövében.
Lenin az örök.
Tükörkép
Megújulás
Memento mori.
A Volga-Don csatorna kiindulópontja.
Úszó épület.
Dimitrij és Irina örök szerelmének záloga: öklömnyi lakat egy hajóláncon.
Kamionos étkezde tulajdonosa kisgyerekével.
Győzelem napi koszorúk Voronyezsben.
Az árus és az áru.
5 ágú csillagos pad.
Misi leleményességének az eredményeképpen a lakatra zárt kapu kitárult és be tudtunk menni a Don kanyarnál elesett magyar katonák sírkertjébe.
Emil és Misi az útvonalat tanulmányozza.
Szovjet fagyi. Nyaltuk eleget, nem kell többet.
Gábor szuvenírt vásárol az utolsó orosz szakaszon.
Az Ukrajnába való beléptetés 4 órát tartott. Emaitt Kiev helyett egy Hlukiv nevű határ melletti kisvárosban szálltunk meg. Itt fogadott reggel ez a látvány.
Traccsparti
Olasz motoros aki egyedü tartott Kazahsztánba.
Az utolsó szállásunk Kárpátalján volt és Edelweiss névre hallgatott.
Zárt helyen, azaz a vendéglőben aludtak a motorok.
Gábor még körbe is motorozta odabent a vendéglőt.
Misi az új szerzeményével a fején.
Groteszk II.
Falusi eklektika.
Kitömött medve a vendéglőben ...
... és igazi medve a szállás mini állatkertjében.
Jó volt fiúk!
19 nap és 10.000 kilométer után épségben és tele élményekkel értünk haza.